Felhőalapú erdészeti alkalmazást fejleszt egy bonyhádi cég

Egy távérzékelésre épülő, felhőalapú fatömegbecslési és erdészeti nyilvántartási rendszer fejlesztésén dolgozik a bonyhádi Pannónia Kft., a projekt költségvetése több mint 400 millió forint.

A cég a kutatás-fejlesztési projektet a Széchenyi 2020 program 255 millió forintos támogatásával valósítja meg – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben. A vállalkozás olyan szolgáltatás fejleszt ki, amely a weben keresztül, terepen is elérhető információkat nyújt az erdőkről légi- és földi távérzékelt adatok felhasználásával. A közlemény szerint az alkalmazással pontosan meghatározhatók lesznek az erdőrészlet-határok, a fatömeg, a fafajok, az egyes fák pozíciója, magasságuk, a vízhiány és a száraz egyedek aránya. Fel lehet majd térképezni a kártevőket, betegségeket, az erdő erózió-veszélyeztetettségét, illetve fel lehet majd mérni a jég- és viharkárok okozta erdőpusztulást és vizsgálni a fák növekedését.

A tavaly októberben kezdődött és várhatóan az év végére befejeződő kutatás-fejlesztés eredményeképp egy okostelefonra vagy más eszközre telepíthető applikációval a jelenlegi becslési módszereknél pontosabban meg lehet mérni azt, hogy egy adott területen mennyi fa található, így a hatóság és a vásárlók is pontos képet kaphatnak a faállományról – közölték. Az 1993-ban alapított üzemanyag-kereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó vállalkozás – amely 2015-ben 855 millió forint nettó árbevételt ért el -, a projektnek köszönhetően tíz munkahelyet tart meg, és további hat kutató-fejlesztőnek hoz létre állást.

Forrás: MTI

Színházi Világnap

Ma van a színházi világnap, ebből az alkalomból a színházakban az előadások előtt felolvassák azt a nemzetközi üzenetet, amelyet az idén Isabelle Huppert neves francia színművész fogalmazott meg.

A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

Az 55. színházi világnapon a színházakban az előadások előtt Magyarországon is felolvassák a világnapi üzenetet. Az ITI minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a színház művészei és a közönség számára. Isabelle Huppert idei üzenetében arról ír, hogy a színház mindig újjászületik. A színházi konvenciókat újra és újra le kell rombolni, mert a színház csak így maradhat eleven. A színház gazdag, átível téren és időn, a kortárs művek az elmúlt századok alkotásaiból is inspirálódnak, ha egy klasszikus színdarabot napjainkban mutatnak be, az mai és modern lesz. A színésznő hangsúlyozza: a színház erős, mindent túlél, háborút, cenzúrát, pénzhiányt. “Elég egy üres tér és a színész. Vagy színésznő. Mit csinál, mit mond? A közönség figyeli, és soha ne feledjük, közönség nélkül nincs színház. Egyetlen néző közönség. De azért ne legyen túl sok üres szék a nézőtéren” – írja a művész.

A világnap alkalmából számos színház várja programokkal a közönséget. Ezen a napon kezdődik a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban a kortárs magyar drámákat felvonultató 11. Deszka fesztivál, amelyen április 2-ig 26 előadást mutatnak be. A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház Heltai Jenő drámáját, a Tündérlaki lányokat mutatja be, a veszprémi Kabóca Bábszínház Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét. Több erdélyi színház is megünnepli a színház világnapját, amelynek alkalmából egyebek mellett Kovács András Ferenc tart költői estet, de felolvasószínház és számos rendhagyó rendezvény is lesz.  A budapesti Játékszín Szakonyi Károly Két nő (és valaki) című komédiájának bemutatóval és kulisszajárással várja a nézőket.

Az ünnep alkalmából a MASZK Országos Színészegyesület április 4-én, kedden a Budapesti Operettszínházban tartja meg hagyományos jótékonysági gálaestjét, amelyen szakmai díjakat is átadnak.

Forrás: MTI

Tizenkét kilométernyi szilárd burkolatú út épül a szekszárdi borvidéken

Összesen 1,2 milliárd forintos beruházással 12 kilométer hosszan épül szilárd burkolatú út a szekszárdi borvidéken, ebből több mint kilenc kilométer már elkészült – közölte Szekszárd polgármestere az MTI-vel. Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: a fejlesztést a hárommilliárd forint értékű Mérey Mihály infrastruktúra-fejlesztő program keretében végzik el, a Duna Aszfalt Kft. kivitelezésében, szekszárdi alvállalkozókkal.

A polgármester hozzátette: a történelmi borvidéken jelentős útszakaszokat kell még szilárd burkolattal ellátni, amire minden évben több tízmillió forintot tervez fordítani az önkormányzat. Az útépítések célja, hogy időjárástól függetlenül megközelíthetőek legyenek a szőlőterületen fekvő présházak, pincék. A mostani beruházásnak köszönhetően a 930 hektáros szekszárdi borvidék útjainak 30 százalékát borítja új vagy felújított vápás vízelvezető, így közel ezer szőlőbirtok közelíthető meg könnyebben. A beruházásnak meliorációs szerepe is van, mivel szilárd burkolattal látták el azokat a földutakat, amelyeket a nyári esőzések gyakran elmostak.

A már elkészült 9588 méternyi betonvápás vízelvezető a borvidéki úthálózat 16 szakaszán épült meg, többek között a Tóth, a Baranya, a Csötönyi, a Lisztes völgyben, Hidaspetrén és a Csacska szurdokban. A kivitelezés második ütemében a Csötönyi völgyben, a Szőke szurdikban és a Bodzás dűlőben további 2,6 kilométert látnak el burkolattal.

Forrás: MTI

 

A 80 éves Szabadi Mihály koreográfust köszöntik Szekszárdon

Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.

Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra. A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.

A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok. Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek  táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.

1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok. “Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik” – mondta az MTI-nek a koreográfus. Hozzátette: gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel.

Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik. “Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik” – jegyezte meg a nyolcvanéves Szabadi Mihály.

Forrás: MTI

Vízvezeték épül Ózsákpusztán

Ivóvízvezetéket építenek ki három, Szekszárdhoz tartózó külterületen, a beruházásnak köszönhetően közel kétszáz ember jut egészséges ivóvízhez – közölte a város polgármestere csütörtökön Ózsákpusztán, sajtótájékoztatón.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: kilenc kilométer új vezetéket fektetnek le, amelyen keresztül a városi hálózatról látják majd el ivóvízzel Ózsákpuszta, Józsefpuszta és Kendergyár fogyasztóit.

A fejlesztést egy 880 millió forintos vízügyi beruházás részeként 80 millió forintból valósítják meg, a kivitelező Duna Aszfalt Kft. és a közműszolgáltató ERÖV Zrt. nyár elejére fejezi be a munkát – tette hozzá. A pusztákon élő családok jelenleg egy magántulajdonú mezőgazdasági telep hálózatáról jutnak ingyen ivóvízhez. A víz vastartalma azonban esetenként ötszörösen meghaladja a literenként 0,3 milligrammos minőségi határértéket, ezért ásványvizet isznak. Artim Andrásné, az ERÖV Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a teljes projekt keretében egy, már próbaüzem alatt álló előülepítő rendszert építettek ki, amelynek köszönhetően tartósan alacsony Duna-vízállás esetén is biztonságosan ellátható ivóvízzel Szekszárd.

Forrás: MTI

Húszszázalékos árbevétel-növekedést tervez a Schäfer-Oesterle Kft.

Mintegy húszszázalékos árbevétel-növededést tervez idén a bonyhádi székhelyű autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft., amely 2016-ban közel egymilliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre. A bőrbevonatú autóalkatrészeket gyártó cég 2016-os árbevétele előzetes adatok szerint 3,3 milliárd forint körül alakult, idén pedig mintegy négymilliárd forint lesz – mondta Hagen Tamás, a társaság pénzügyi vezetője az MTI-nek.

A cég a közleménye szerint tavaly a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 443 millió forintos támogatásával, összesen 924 millió forint beruházással fejlesztette bőrszabászati tevékenységét. A tervezett árbevétel-növekedés annak köszönhető, hogy idén teljes kapacitással üzemel a projekt keretében vásárolt hét új berendezés a 2015-ben átadott, 4000 négyzetméteres bonyhádi gyárban. A társaságban 2015-ben a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. 223 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amellyel 26 százalékos részesedést szerzett.

Az 1976-ban alapított német Schäfer-Oesterle csoport autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott. A csoport a német autóipar luxus gépjárműire jellemző kisszériás manufakturális termékek – kalaptartók, konzolok, karok, belső ajtóburkolatok – terén az egyik meghatározó piaci szereplő. Termékeiket a németországi, valamint a 2005-ben alapított magyar leányvállalat bonyhádi gyárában állítják elő, amelynek vásárlói közé tartozik az Audi, a BMW, a Lamborghini, a Porsche, a Rolls-Royce vagy a Bentley is – írták a közleményben. Közölték azt is, hogy a beruházásnak köszönhetően 119 dolgozójuk megtartása mellett 66 fővel bővítették a létszámot. A pénzügyi vezető tájékoztatása szerint jelenleg több mint kétszázan dolgoznak a bonyhádi üzemben, az elkövetkező két évben 250-300 fő foglalkoztatását tervezik.

Forrás: MTI

 

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI