Félszáz program a Mesefesztiválon

Csaknem ötven programmal várja a gyerekeket és a családokat Szekszárdon a Babits Mihály Kulturális Központ a Háry János Mesefesztiválon, amelyet május 27-én és 28-án másodszor rendeznek meg a megyeszékhelyen. Mint Varga Dalma, az esemény szervezője az MTI-nek elmondta, azt szeretnék, hogy két napra a gyermekek városává alakuljon Szekszárd.

A kulturális központban és környékén többek között színpadi előadásokat és természetfilm-fesztivált tartanak, fényfestéssel és hangszeres mesékkel készülnek, de lesz játszópark, vidámpark, „fanyűvő park” és civil cukrászda is, ahol szekszárdiak kínálnak majd mesébe illő süteményeket. A fesztiválon több ismert előadó, mások mellett Fábián Éva mesemondó, a bonyhádi Csurgó zenekar és a Magyar Népmese Színház szórakoztatja a gyerekeket. A rendezvény ugyanakkor a közösségi összefogáson is alapul: a város óvodái, iskolái mesedarabokkal készülnek, amelyekkel társaik és szüleik előtt lépnek fel – tette hozzá a szervező.

A program egyik látványossága lesz, hogy gyerekek magyar népmesékből merítő képeit fényfestéssel vetítik a szekszárdi Művészetek Háza homlokzatára. A mesefesztiválon, amelyre tavaly mintegy háromezren voltak kíváncsiak, a szekszárdi születésű költő, Garay János Obsitosának, Háry Jánosnak az alakja több produkcióban, például a Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásában is felbukkan.

Forrás: MTI

A 80 éves Szabadi Mihály koreográfust köszöntik Szekszárdon

Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.

Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra. A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.

A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok. Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek  táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.

1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok. „Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik” – mondta az MTI-nek a koreográfus. Hozzátette: gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel.

Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik. „Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik” – jegyezte meg a nyolcvanéves Szabadi Mihály.

Forrás: MTI

Fiatal művészek kiállítása

Három fiatal művész állít ki Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban a Szabó Dezső-ösztöndíjasok bemutatkozó tárlatán, amelynek megnyitóján hatodik alkalommal adják át az ösztöndíjat egy Tolna megyei vagy a megyéhez kötődő fiatal alkotónak. Az intézmény Bakta Galériájában február 24-én nyíló kiállításon a támogatást 2016-ban elnyert Szabó Ottó paksi szobrászművész, a 2015-ben díjazott Lengl Orsolya szekszárdi festőművész és Máté Tamás építőművész, 2014-es különdíjas.

A 27 éves Szabó Ottó egy meglévő munkáiból újragondolt installációt állít ki. A 2012-ben Kogart-díjjal is elismert szobrász robotfigurákat, köztük kinetikus szobrokat készít; ezúttal egy működő robot lesz látható tőle három nagyméretű figura társaságában, amelyek a sci-fit idézően megnyúlt, mégis emberszerű alakok. A Telepes című figura, amely egy lámpafejű szántó-vető gépember – méltatójának, Falvai Mátyás írónak a szavai szerint – az emberek utáni világot reprezentálja.

Lengl Orsolyának, aki a tükrökön visszaverődő térrel kísérletezett ösztöndíjának ideje alatt, egy 16 darabos tájképsorozatából négy, akrillal készült, festékfoltokból felépülő kompozíciót láthat a közönség; a sorozat több darabját a budapesti CArtC galériában már bemutatta.

A saját szavai szerint az építészet határait kereső Máté Tamás legfrissebb látványterveiből válogat az április 4-ig látható tárlatra, egy evezős versenyek céltornyához készült látványtervét nagy méretben, habkartonra kasírozva mutatja be.

A szekszárdi Víz’P’Art Alapítvány 2012-től adja át 35 évesnél fiatalabb művészeknek a 200 ezer forintos ösztöndíjat; ezúttal 150 ezer forint értékű festék és vászon formájában támogatja a nyertest – mondta Rühl Gizella, az alapítvány alelnöke. Eddig kilencen kapták meg az ösztöndíjat, volt köztük ékszerkészítő, textiltervező, festő-, szobrászművész és építőművész.

Forrás: MTI