A magyar kultúra napja – Gálakoncert, kiállítás, könyvbemutató Tolna megyében

Szekszárdon a Közszolgálat a Magyar Kultúráért Alapítvány Csak tiszta forrásból című komoly- és népzenei gálaműsorával, Dombóváron helytörténeti kiállítás megnyitásával ünneplik a magyar kultúra napját, Bonyhádon  a doni tragédiával foglalkozó kötetet mutatnak be.

Január 22-én a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ ad otthont az első ízben 2017-ben, szintén a magyar kultúra napja alkalmából bemutatott és azóta több helyszínen nagy sikerrel előadott gálaműsornak, amelyben Bartók Béla és Kodály Zoltán ének- és zenekari művei, népdalfeldolgozásai az eredeti népzenei forrásokkal kiegészülve hangzanak el klasszikus zenészek és népdalénekesek tolmácsolásában. Az esten a Fölszállott a páva című népzenei vetélkedőn sikeres énekesek, néptáncosok Pál István Szalonna zenekarával lépnek színpadra, köztük Csizmadia Anna, Kubinyi Júlia, Zsikó Zoltán és a mérai Czifra táncegyüttes Sánta Gergő vezetésével. A népdalokból született Bartók- és Kodály-műveket a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara Madaras Gergő vezényletével, valamint Balga Gabriella és Palerdi András operaénekesek adják elő.

Dombóváron a magyar kultúra napján nyílik meg a nagyközönség előtt a  Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet a Kubinyi Ágoston-program egymillió forintos támogatásával újított meg a város önkormányzata. A gyűjtemény három kiállítóterében 20 nagyméretű tablón mutatják be Dombóvár környékének a kezdetektől a vaskorig terjedő helyi régészeti leleteit, az alsóhetényi Iovia római erőd feltárásának történetét, valamint a város utóbbi háromszáz évének emlékeit. Az intézmény a megnyitó napján alkalommal tárlatvezetéssel várja az érdeklődőket.
A bonyhádi Völgységi Múzeum a Zrínyi Kiadó gondozásában, 2017-ben megjelent, A tolna hadosztály a Don-kanyarban című kötetet mutatja be, az eseményen jelen lesznek a könyv szerzői, Aradi Gábor és Szabó Péter is.

Félszáz program a Mesefesztiválon

Csaknem ötven programmal várja a gyerekeket és a családokat Szekszárdon a Babits Mihály Kulturális Központ a Háry János Mesefesztiválon, amelyet május 27-én és 28-án másodszor rendeznek meg a megyeszékhelyen. Mint Varga Dalma, az esemény szervezője az MTI-nek elmondta, azt szeretnék, hogy két napra a gyermekek városává alakuljon Szekszárd.

A kulturális központban és környékén többek között színpadi előadásokat és természetfilm-fesztivált tartanak, fényfestéssel és hangszeres mesékkel készülnek, de lesz játszópark, vidámpark, „fanyűvő park” és civil cukrászda is, ahol szekszárdiak kínálnak majd mesébe illő süteményeket. A fesztiválon több ismert előadó, mások mellett Fábián Éva mesemondó, a bonyhádi Csurgó zenekar és a Magyar Népmese Színház szórakoztatja a gyerekeket. A rendezvény ugyanakkor a közösségi összefogáson is alapul: a város óvodái, iskolái mesedarabokkal készülnek, amelyekkel társaik és szüleik előtt lépnek fel – tette hozzá a szervező.

A program egyik látványossága lesz, hogy gyerekek magyar népmesékből merítő képeit fényfestéssel vetítik a szekszárdi Művészetek Háza homlokzatára. A mesefesztiválon, amelyre tavaly mintegy háromezren voltak kíváncsiak, a szekszárdi születésű költő, Garay János Obsitosának, Háry Jánosnak az alakja több produkcióban, például a Langaléta Garabonciások gólyalábas előadásában is felbukkan.

Forrás: MTI

A költészet napja – Programok Tolna megyében

Versmaratonnal, „versposztokkal”, könyvbemutatóval, több helyen zenés előadással ünneplik a költészet napját Tolna megye művelődési házaiban, könyvtáraiban.

Pakson az április 6-án kezdődő Tavaszi Művészeti Napok több programja is kapcsolódik az évfordulóhoz. Április 11-én az Irodalmi esték sorozat keretében Parti Nagy Lajos költő lesz a Csengey Dénes Kulturális Központ vendége, akivel Tell Edit, az intézmény igazgatója beszélget. Cselenkó Erika, a központ munkatársa elmondta: április 12-én az intézmény előterében kialakítandó kávéházi környezetben az irodalomszeretők előadhatják kedves verseiket a közönségnek, április 8-án pedig három, helyi és környékbeli alkotók verseit, novelláit tartalmazó antológiát mutatnak be a paksi amatőr színjátszók közreműködésével. A Pákolitz István Városi Könyvtár idén csatlakozott a Posztolj verset az utcára! elnevezésű országos akcióhoz, amelynek résztvevői a köztereken – házak falára, ablakokra, gépkocsikra – tehetik ki kedvenc versüket. A Kincskereső Gyermekkönyvtárban egy rendhagyó irodalom órán paksi középiskolás diákok zenés összeállítást adnak elő fiatalabb társaiknak.

Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban április 11-én Csötönyi László szekszárdi előadó és versmondó barátai tolmácsolják 20. századi és kortárs szerzők – köztük Radnóti, Babits, Illyés Gyula – műveit. A központ Agóra kávézójában ezúttal is lehet egy-egy leírt verssel vagy verssorral fizetni egy kávéért. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár többek közt Weöres Sándor, Petőfi és József Attila verseit feldolgozó zenés előadással ünnepli a költészet napját Károlyi Dorina és Károlyi Kálmán közreműködésével.

A Tolnai Kulturális Központ mások mellett a Nevenincs Színház Toldi-előadásával emlékezik az évfordulón, a tolnai MAG-Ház pedig nyolcórás versmaratont szervez, amelyre több mint száz diákot várnak a város iskoláiból – mondta Józsa Jácint szervező.

Forrás: MTI

A 80 éves Szabadi Mihály koreográfust köszöntik Szekszárdon

Szerzői estet rendez a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ a 80 éves koreográfus, Szabadi Mihály tiszteletére, aki elsősorban Tolna megye, a Sárköz néptánckincsének feldolgozásával vált ismertté a magyar néptáncmozgalomban.

Az április 8-án rendezendő, Visszatekintés című, kétrészes gálán a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület együttesei, a Bogyiszlói, az Őcsényi és a Sióagárdi Hagyományőrző Egyesület mintegy 250 táncosa lép színpadra. A műsor keresztmetszetet ad a Csokonai- és Bessenyei György-díjas koreográfus munkásságából. Matókné Kapási Júlia, a Bartina egyesület művészeti vezetője az MTI-nek elmondta: mások mellett színpadra viszik népszerű gyerekdarabjai közül a sárközi Szőlőtaposó és az Ördögtánc, a Bim-bam című koreográfiát, a tavaszi kisze és böjti táncokból készült Virágvasárnapot.

A Bartina együttes felnőtt csoportja a koreográfus 1978-ban készült, horvát táncanyagot feldolgozó Kolót adja elő. A szerzői esten a Tolna megyei Fülöp Ferenc-díjas táncosok bukovinai, német, bogyiszlói, sárközi, sióagárdi táncokat mutatnak be, a gála záró száma a 2005-ös Lakodalom című koreográfia lesz, amelyet közösen adnak elő a fellépő csoportok. Szabadi Mihály koreográfus, etnográfus, a Tolna megyei Sióagárdon született 1937-ben. A pedagógiai főiskola elvégzése után a hagyományos paraszti kultúrát tanulmányozta, 1962-től az MTA Zenetudományi Intézet Táncosztályának munkatársa is volt, főként a Sárköz, a Duna menti települések és a bukovinai székelyek  táncainak gyűjtésével és lejegyzésével foglalkozott.

1966-ban alapítója, majd 22 évig vezetője volt a szekszárdi Bartina táncegyüttesnek. Koreográfusként legjelentősebb művei a Tolnai szvit, a Szőlőtaposó és a Kisugrós című darabok. „Írtam palóc, erdélyi, somogyi, rábaközi koreográfiákat, de a Tolna megyei anyag feldolgozása volt az egyik fő célom. Nem csak a Sárköz, hanem Sióagárd, a bukovinai székelyek és a Kapos mente is szerepelt a témáim között, egyik kedvesebb mint a másik” – mondta az MTI-nek a koreográfus. Hozzátette: gyűjtött Erdélyben is, és egyik legsikerültebb leánytánca, a Virágvasárnap pedig felvidéki táncanyagot dolgozott fel.

Az utóbbi évtizedben nyolc szépirodalmi kötetben örökítette meg a paraszti kultúrát, könyvei, mint mondta, a hagyományos vidéki élet eseményeivel, emberekkel, jellemekkel foglalkozik. „Felismertem, hogy ma elfelejtik azt a kultúrát, amit a parasztság teremtett magának, és ami nélkül nemzeti kultúra sem létezik” – jegyezte meg a nyolcvanéves Szabadi Mihály.

Forrás: MTI

Vízvezeték épül Ózsákpusztán

Ivóvízvezetéket építenek ki három, Szekszárdhoz tartózó külterületen, a beruházásnak köszönhetően közel kétszáz ember jut egészséges ivóvízhez – közölte a város polgármestere csütörtökön Ózsákpusztán, sajtótájékoztatón.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: kilenc kilométer új vezetéket fektetnek le, amelyen keresztül a városi hálózatról látják majd el ivóvízzel Ózsákpuszta, Józsefpuszta és Kendergyár fogyasztóit.

A fejlesztést egy 880 millió forintos vízügyi beruházás részeként 80 millió forintból valósítják meg, a kivitelező Duna Aszfalt Kft. és a közműszolgáltató ERÖV Zrt. nyár elejére fejezi be a munkát – tette hozzá. A pusztákon élő családok jelenleg egy magántulajdonú mezőgazdasági telep hálózatáról jutnak ingyen ivóvízhez. A víz vastartalma azonban esetenként ötszörösen meghaladja a literenként 0,3 milligrammos minőségi határértéket, ezért ásványvizet isznak. Artim Andrásné, az ERÖV Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a teljes projekt keretében egy, már próbaüzem alatt álló előülepítő rendszert építettek ki, amelynek köszönhetően tartósan alacsony Duna-vízállás esetén is biztonságosan ellátható ivóvízzel Szekszárd.

Forrás: MTI

Fiatal művészek kiállítása

Három fiatal művész állít ki Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban a Szabó Dezső-ösztöndíjasok bemutatkozó tárlatán, amelynek megnyitóján hatodik alkalommal adják át az ösztöndíjat egy Tolna megyei vagy a megyéhez kötődő fiatal alkotónak. Az intézmény Bakta Galériájában február 24-én nyíló kiállításon a támogatást 2016-ban elnyert Szabó Ottó paksi szobrászművész, a 2015-ben díjazott Lengl Orsolya szekszárdi festőművész és Máté Tamás építőművész, 2014-es különdíjas.

A 27 éves Szabó Ottó egy meglévő munkáiból újragondolt installációt állít ki. A 2012-ben Kogart-díjjal is elismert szobrász robotfigurákat, köztük kinetikus szobrokat készít; ezúttal egy működő robot lesz látható tőle három nagyméretű figura társaságában, amelyek a sci-fit idézően megnyúlt, mégis emberszerű alakok. A Telepes című figura, amely egy lámpafejű szántó-vető gépember – méltatójának, Falvai Mátyás írónak a szavai szerint – az emberek utáni világot reprezentálja.

Lengl Orsolyának, aki a tükrökön visszaverődő térrel kísérletezett ösztöndíjának ideje alatt, egy 16 darabos tájképsorozatából négy, akrillal készült, festékfoltokból felépülő kompozíciót láthat a közönség; a sorozat több darabját a budapesti CArtC galériában már bemutatta.

A saját szavai szerint az építészet határait kereső Máté Tamás legfrissebb látványterveiből válogat az április 4-ig látható tárlatra, egy evezős versenyek céltornyához készült látványtervét nagy méretben, habkartonra kasírozva mutatja be.

A szekszárdi Víz’P’Art Alapítvány 2012-től adja át 35 évesnél fiatalabb művészeknek a 200 ezer forintos ösztöndíjat; ezúttal 150 ezer forint értékű festék és vászon formájában támogatja a nyertest – mondta Rühl Gizella, az alapítvány alelnöke. Eddig kilencen kapták meg az ösztöndíjat, volt köztük ékszerkészítő, textiltervező, festő-, szobrászművész és építőművész.

Forrás: MTI

 

Csökkent az építőipar bevétele Tolnában

Jelentősen csökkent több építőipari cég árbevétele és néhánynak a létszáma is 2016-ban Tolna megyében – közölték a vállalkozások vezetői az MTI-vel.

A bátaszéki Alisca Bau Zrt. a 2015-ös 6 milliárd 92 millió forint után 2016-ban körülbelül kétmilliárd forint nettó árbevételt ért el – mondta Korcsmár István vezérigazgató, aki a visszaesést azzal magyarázta, hogy tavaly kevés európai uniós támogatású, infrastrukturális beruházás indult el. A cég egyetlen jelentős munkája a tolnai Fastron Hungária Kft. gyáregységének felépítése volt – mondta, hozzátéve, hogy mintegy 50-nel csökkent a cég létszáma is, amely most 80 fő. A zrt. idén EU-s projektek indulására számítva 3,5-4 milliárd forintos árbevételt tervez – közölte.

A szekszárdi székhelyű Dél-Dunántúli Vízépítő Zrt. tavalyi árbevétele közel felére esett vissza, idén várhatóan nem éri el a 300 millió forintot, és harmadik éve veszteséges – mondta Reisinger Péter igazgatósági tag. A cég elsősorban mederkotrásokat végzett az elmúlt évben, a bevételcsökkenéssel párhuzamosan 35-ről 10 főre csökkent a létszáma. A zrt. tulajdonos cége, a szintén szekszárdi, közműépítéssel foglalkozó Bau Team Kft.-nek 2015-ben még egymilliárd forint, 2016-ban kevesebb mint 150 millió forintos árbevétele volt; „nem tudtunk alkalmazkodni a piac újrafelosztásához” – jegyezte meg a cégvezető.

A tamási Tam-Bau Kft.-nél mintegy 30 százalékos volt az árbevétel-csökkenés. Kólya József ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy – szemben a 2015-ös kétmilliárd forinttal – az elmúlt évben 1,2 milliárd forint volt a cég árbevétele. A társaság – amely 2016-ban többek között repülőtéri fejlesztések előkészítésében, a Tisza egy rövidebb szakaszának töltéserősítésében és a déli határszakaszon manőverút építésében vett részt -, a kevesebb megrendelés ellenére megtartotta 95 fős létszámát – mondta az ügyvezető.

A szekszárdi Gemenc Bau Kft. árbevétele ugyanakkor jelentősen nőtt, a 2015-ös egymilliárd 113 millió forint után 2016-ban 3,2 milliárd forintra – közölte Werner Miklós ügyvezető igazgató. A cég két jelentős beruházásban dolgozott, a Fastron Kft. fejlesztésében és a szekszárdi Samsonite Hungária Kft. 2017-re is áthúzódó bővítésében. A 32 fős cég – az utóbbinak is köszönhetően – az idén mintegy másfél milliárd forintos árbevételt tervez – tette hozzá.

Forrás: MTI

Közvilágításfejlesztés Szekszárdon

Befejeződött a közvilágítás bővítése Szekszárdon: a 139 millió forintos beruházást saját forrásból valósította meg a város önkormányzata – közölte a tolnai megyeszékhely polgármestere az MTI-vel.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: a 2016-ban kezdődött fejlesztés során a város északi és déli bevezető szakaszán összesen 331 ledes lámpatestet helyeztek el. Kiépült a közvilágítás a Bor utcában, a déli városrészen a Sárköz utcában és a Bátaszék felé haladó kerékpárút mentén. A kivitelezést a szekszárdi Köz-Meg-Vill Kft. végezte. Szekszárdon 2014-ben 700 millió forintos, európai uniós támogatású projekt keretében több mint 4000 hagyományos lámpatestet cseréltek ledes világításra. A tervek szerint 2018-ra a város teljes területén kiépítik a közvilágítást – mondta a polgármester.

A korszerűbb technológiával mintegy felére csökkent a közvilágítás költsége a városban; a korábbi évek 90 millió forintos költsége helyett tavaly 46 millió forintba került a hálózat üzemeltetése.

Forrás: MTI

 

Adj nevet a bornak! – Névpályázat a kékfrankos fajta népszerűsítésére

Nyolc budapesti borbár, egy szekszárdi pince, egy borkereskedés és egy bormédium összefogásából születik az a kékfrankos bor, amellyel a kezdeményezés résztvevői a Kárpát-medence egyik legfontosabb szőlőfajtájára szeretnék felhívni a figyelmet.

A Doblo Wine and Bart, a 0,75 bistrót, a Palackot, az Andante Borpatikát, a Köz’Pontot, az ETAP Wine Bart, a Tasting Table-t, a VinoPiano Borbárt, továbbá a Bortársaságot, a Sebestyén Pincét és a Wine Flow boros honlapot tömörítő kezdeményezés első körben egy egyenpalackozású bort, egy bisztróstílusúra hangolt, csavarzárral ellátott, szekszárdi kékfrankost kíván létrehozni. A választással a Kárpát-medencei szőlőfajták népszerűsítése a cél, így a jövőben a „bárbor” szortiment további helyi fajtákkal fog bővülni – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint hangsúlyozták, a mozgalom fontosnak tartja a tudatos, minőségi és mértékletes borfogyasztást, melynek népszerűsítésére közös programokat – borbártúrákat, közösen szervezett vidéki pince- és dűlőtúrákat, egymásnál történő vendégszerepléseket – dolgoz ki.

Az összefogás első aktivitása egy közösen létrehozott kékfrankos bor, amelynek alapanyagát a szekszárdi Sebestyén Pince biztosítja. A fiatal szekszárdi borász, Sebestyén Csaba 2017 tavaszára tervezi a bor piaci bemutatását.

Ennek a kékfrankosnak a www.nevetadokabornak.hu weboldalon a közönség adhat nevet. A 2017. január 1-jéig beküldött ötletek közül választják ki a három legjobbat, amelyet másnaptól január 15-ig szavazásra bocsájtanak.

Forrás: MTI