Bejegyzések

Beküldve:

Vízvezeték épül Ózsákpusztán

Ivóvízvezetéket építenek ki három, Szekszárdhoz tartózó külterületen, a beruházásnak köszönhetően közel kétszáz ember jut egészséges ivóvízhez – közölte a város polgármestere csütörtökön Ózsákpusztán, sajtótájékoztatón.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: kilenc kilométer új vezetéket fektetnek le, amelyen keresztül a városi hálózatról látják majd el ivóvízzel Ózsákpuszta, Józsefpuszta és Kendergyár fogyasztóit.

A fejlesztést egy 880 millió forintos vízügyi beruházás részeként 80 millió forintból valósítják meg, a kivitelező Duna Aszfalt Kft. és a közműszolgáltató ERÖV Zrt. nyár elejére fejezi be a munkát – tette hozzá. A pusztákon élő családok jelenleg egy magántulajdonú mezőgazdasági telep hálózatáról jutnak ingyen ivóvízhez. A víz vastartalma azonban esetenként ötszörösen meghaladja a literenként 0,3 milligrammos minőségi határértéket, ezért ásványvizet isznak. Artim Andrásné, az ERÖV Zrt. vezérigazgatója beszámolt arról, hogy a teljes projekt keretében egy, már próbaüzem alatt álló előülepítő rendszert építettek ki, amelynek köszönhetően tartósan alacsony Duna-vízállás esetén is biztonságosan ellátható ivóvízzel Szekszárd.

Forrás: MTI

Beküldve:

Húszszázalékos árbevétel-növekedést tervez a Schäfer-Oesterle Kft.

Mintegy húszszázalékos árbevétel-növededést tervez idén a bonyhádi székhelyű autóipari beszállító Schäfer-Oesterle Kft., amely 2016-ban közel egymilliárd forintos technológiai fejlesztést hajtott végre. A bőrbevonatú autóalkatrészeket gyártó cég 2016-os árbevétele előzetes adatok szerint 3,3 milliárd forint körül alakult, idén pedig mintegy négymilliárd forint lesz – mondta Hagen Tamás, a társaság pénzügyi vezetője az MTI-nek.

A cég a közleménye szerint tavaly a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 443 millió forintos támogatásával, összesen 924 millió forint beruházással fejlesztette bőrszabászati tevékenységét. A tervezett árbevétel-növekedés annak köszönhető, hogy idén teljes kapacitással üzemel a projekt keretében vásárolt hét új berendezés a 2015-ben átadott, 4000 négyzetméteres bonyhádi gyárban. A társaságban 2015-ben a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. 223 millió forintos tőkeemelést hajtott végre, amellyel 26 százalékos részesedést szerzett.

Az 1976-ban alapított német Schäfer-Oesterle csoport autóipari alkatrészek bőrrel való bevonására specializálódott. A csoport a német autóipar luxus gépjárműire jellemző kisszériás manufakturális termékek – kalaptartók, konzolok, karok, belső ajtóburkolatok – terén az egyik meghatározó piaci szereplő. Termékeiket a németországi, valamint a 2005-ben alapított magyar leányvállalat bonyhádi gyárában állítják elő, amelynek vásárlói közé tartozik az Audi, a BMW, a Lamborghini, a Porsche, a Rolls-Royce vagy a Bentley is – írták a közleményben. Közölték azt is, hogy a beruházásnak köszönhetően 119 dolgozójuk megtartása mellett 66 fővel bővítették a létszámot. A pénzügyi vezető tájékoztatása szerint jelenleg több mint kétszázan dolgoznak a bonyhádi üzemben, az elkövetkező két évben 250-300 fő foglalkoztatását tervezik.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Megkezdődött a pollenszezon

Megkezdődött a pollenszezon – hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön a Facebook-oldalán.

Azt írták,  következő napokban a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja várhatóan a tüneteket okozó, közepes tartományban alakul, sőt helyenként – elsősorban a Dunántúlon és az Alföld déli részén – a magas szintet is elérheti. Tájékoztatásuk szerint a meteorológiai szolgálat együttműködik az Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK) tartozó Országos Környezetegészségügyi Intézettel (OKI). Ennek keretében az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapjának humánmeteorológia menüjében a szöveges pollenjelentés mellett naponta frissítik pollentérképüket, ezen felül valamennyi monitorozott növény pollenkoncentrációját napi és heti bontásban is közzéteszik.

Forrás: MTI

Beküldve:

Megérkezett az első fekete gólya Gemencbe

Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj GPS-jeladóval ellátott példányát webkamerán át is figyelemmel lehet követni – közölte a gemenci erdőgazdaság vasárnap az MTI-vel.

Tóbiás, a 18 éves hím vasárnap délelőtt 9 óra előtt néhány perccel szállt le a keselyűsi erdészet területén lévő, bekamerázott fészkében. A madár legkorábban 2014-ben, február 24-én érkezett meg a Gemencbe, tavaly március 25-én tűnt fel. A másik, GPS-jeladóval felszerelt fekete gólya, Zoltán is úton van, február 21-én Kartúmtól északra, a Nílus völgyében járt, azóta nem küldött adatot a jeladó – írta közleményében a Gemenc Zrt. A most megérkezett fekete gólyát 1999-ben gyűrűzték Bogyiszló környékén, a mostani fészektől nem messze. 2000 januárjában Izraelben azonosították a gyűrűje alapján, majd kilenc évvel később szintén a Jordán folyónál találkoztak vele. Ez a madár 2013 óta erre a bekamerázott fészekre érkezik meg, ami azt jelenti, hogy a születési helyétől, tehát attól a fészektől, ahol kikelt a tojásból, körülbelül 5 kilométerre fészkel.

Tóbiás és párja életét 2013 óta lehet figyelemmel követni webkamerán keresztül a Gemenc Zrt. honlapján, a gemenczrt.hu/media/feketegolya-feszek/ címen.  2016-ban a fészekben három fióka kelt ki, ami rekordnak számított, mivel abban az évben a madarak 27 fészket foglaltak el, de a keselyűsin kívül mindegyikből csak egy fióka repült ki.

A fekete gólyák többsége március 15-e után érkezik meg, tipikus fészkelő helyük a tölgy-kőris-szil ligeterdők idős kocsányos tölgyfái. Az első fiókák május elején jönnek a világra. A kirepülés már július közepén megkezdődhet, de zömmel augusztus 10-e körül zajlik. Ezt követően néhány hetet még a fészkelőhely közelében tartózkodnak, majd útra kelnek. A fekete gólyák két fő vonulási útvonala közül az egyik a Gibraltári-szoroson, a másik a Boszporuszon vezet át. Magyarországon jelenlegi ismereteink szerint mintegy 380-420 pár fekete gólya fészkel, közülük körülbelül 40 pár a Gemencben. Az itteni populáció a világ legnagyobb népsűrűségű feketególya-állománya.

Forrás: MTI

i> Tóbiás és párja (webkamera)

 

Beküldve:

Fiatal művészek kiállítása

Három fiatal művész állít ki Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban a Szabó Dezső-ösztöndíjasok bemutatkozó tárlatán, amelynek megnyitóján hatodik alkalommal adják át az ösztöndíjat egy Tolna megyei vagy a megyéhez kötődő fiatal alkotónak. Az intézmény Bakta Galériájában február 24-én nyíló kiállításon a támogatást 2016-ban elnyert Szabó Ottó paksi szobrászművész, a 2015-ben díjazott Lengl Orsolya szekszárdi festőművész és Máté Tamás építőművész, 2014-es különdíjas.

A 27 éves Szabó Ottó egy meglévő munkáiból újragondolt installációt állít ki. A 2012-ben Kogart-díjjal is elismert szobrász robotfigurákat, köztük kinetikus szobrokat készít; ezúttal egy működő robot lesz látható tőle három nagyméretű figura társaságában, amelyek a sci-fit idézően megnyúlt, mégis emberszerű alakok. A Telepes című figura, amely egy lámpafejű szántó-vető gépember – méltatójának, Falvai Mátyás írónak a szavai szerint – az emberek utáni világot reprezentálja.

Lengl Orsolyának, aki a tükrökön visszaverődő térrel kísérletezett ösztöndíjának ideje alatt, egy 16 darabos tájképsorozatából négy, akrillal készült, festékfoltokból felépülő kompozíciót láthat a közönség; a sorozat több darabját a budapesti CArtC galériában már bemutatta.

A saját szavai szerint az építészet határait kereső Máté Tamás legfrissebb látványterveiből válogat az április 4-ig látható tárlatra, egy evezős versenyek céltornyához készült látványtervét nagy méretben, habkartonra kasírozva mutatja be.

A szekszárdi Víz’P’Art Alapítvány 2012-től adja át 35 évesnél fiatalabb művészeknek a 200 ezer forintos ösztöndíjat; ezúttal 150 ezer forint értékű festék és vászon formájában támogatja a nyertest – mondta Rühl Gizella, az alapítvány alelnöke. Eddig kilencen kapták meg az ösztöndíjat, volt köztük ékszerkészítő, textiltervező, festő-, szobrászművész és építőművész.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Több ezer kft. szűnhet meg a törzstőkeemelés elmulasztása miatt

Több ezer korlátolt felelősségű társaság (kft.) szűnhet meg a március 15-éig esedékes törzstőkeemelés elmulasztása miatt – mondta a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-nek.

Madarasi Anna közölte: a három éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítő okiratát. Eredetileg ez a határidő tavaly járt le volna le, de a jogalkotó további egy évet biztosított a kft.-knek e kötelezettség teljesítésére – emlékeztetett. A törvény nemcsak a létesítő okirat összehangolását írja elő az új magánjogi kódexszel március 15-éig, hanem a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését is. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz – mondta a szóvivő.

A fővárosban mintegy 60 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettséget, és még mintegy 28 ezer lehet, amelynek törzstőkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy 2017. március 15. után is törvényesen működjön. Amely cégek ezt elmulasztják, azok ellen hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás indítható. A kft.-k a fokozatosság elvét betartva előbb felhívásra, majd 100 ezertől 10 millió forintig terjedő, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak – figyelmeztetett Madarasi Anna. A kötelezettség késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz – tette hozzá.
Ha mindez eredménytelen marad, akkor végső esetben megszüntethetik a jogsértő módon működő céget. 2016-ban a kft.-ket terhelő kötelezettség teljesítése nem okozott fennakadást a cégbíróság munkájában, és előreláthatólag az idei határidő sem fog – jegyezte meg a szóvivő.

A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, amelyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés. Az utóbbi években a cégek többsége már ilyen módon szűnt meg. A szóvivő szerint ebből feltételezhető, hogy sok ezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fővárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet, és a vezetőiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszűrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát – emelte ki a Madarasi Anna. Hozzátette: a kft.-k törzstőkeemelését előíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezők védelme, annak elősegítése, hogy tőkeerős szerződő partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tőkéjük. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi előírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselőiket is sújthatják. Aki például tartozást maga után hagyó, kényszertörléssel megszűnt cégben volt vezető tisztségviselő vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltilthatják a cégvezetéstől vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstől, egyszemélyes társaság alapítástól.

Forrás: MTI

Beküldve:

Csökkent az építőipar bevétele Tolnában

Jelentősen csökkent több építőipari cég árbevétele és néhánynak a létszáma is 2016-ban Tolna megyében – közölték a vállalkozások vezetői az MTI-vel.

A bátaszéki Alisca Bau Zrt. a 2015-ös 6 milliárd 92 millió forint után 2016-ban körülbelül kétmilliárd forint nettó árbevételt ért el – mondta Korcsmár István vezérigazgató, aki a visszaesést azzal magyarázta, hogy tavaly kevés európai uniós támogatású, infrastrukturális beruházás indult el. A cég egyetlen jelentős munkája a tolnai Fastron Hungária Kft. gyáregységének felépítése volt – mondta, hozzátéve, hogy mintegy 50-nel csökkent a cég létszáma is, amely most 80 fő. A zrt. idén EU-s projektek indulására számítva 3,5-4 milliárd forintos árbevételt tervez – közölte.

A szekszárdi székhelyű Dél-Dunántúli Vízépítő Zrt. tavalyi árbevétele közel felére esett vissza, idén várhatóan nem éri el a 300 millió forintot, és harmadik éve veszteséges – mondta Reisinger Péter igazgatósági tag. A cég elsősorban mederkotrásokat végzett az elmúlt évben, a bevételcsökkenéssel párhuzamosan 35-ről 10 főre csökkent a létszáma. A zrt. tulajdonos cége, a szintén szekszárdi, közműépítéssel foglalkozó Bau Team Kft.-nek 2015-ben még egymilliárd forint, 2016-ban kevesebb mint 150 millió forintos árbevétele volt; “nem tudtunk alkalmazkodni a piac újrafelosztásához” – jegyezte meg a cégvezető.

A tamási Tam-Bau Kft.-nél mintegy 30 százalékos volt az árbevétel-csökkenés. Kólya József ügyvezető igazgató arról számolt be, hogy – szemben a 2015-ös kétmilliárd forinttal – az elmúlt évben 1,2 milliárd forint volt a cég árbevétele. A társaság – amely 2016-ban többek között repülőtéri fejlesztések előkészítésében, a Tisza egy rövidebb szakaszának töltéserősítésében és a déli határszakaszon manőverút építésében vett részt -, a kevesebb megrendelés ellenére megtartotta 95 fős létszámát – mondta az ügyvezető.

A szekszárdi Gemenc Bau Kft. árbevétele ugyanakkor jelentősen nőtt, a 2015-ös egymilliárd 113 millió forint után 2016-ban 3,2 milliárd forintra – közölte Werner Miklós ügyvezető igazgató. A cég két jelentős beruházásban dolgozott, a Fastron Kft. fejlesztésében és a szekszárdi Samsonite Hungária Kft. 2017-re is áthúzódó bővítésében. A 32 fős cég – az utóbbinak is köszönhetően – az idén mintegy másfél milliárd forintos árbevételt tervez – tette hozzá.

Forrás: MTI

Beküldve:

Közvilágításfejlesztés Szekszárdon

Befejeződött a közvilágítás bővítése Szekszárdon: a 139 millió forintos beruházást saját forrásból valósította meg a város önkormányzata – közölte a tolnai megyeszékhely polgármestere az MTI-vel.

Ács Rezső (Fidesz-KDNP) elmondta: a 2016-ban kezdődött fejlesztés során a város északi és déli bevezető szakaszán összesen 331 ledes lámpatestet helyeztek el. Kiépült a közvilágítás a Bor utcában, a déli városrészen a Sárköz utcában és a Bátaszék felé haladó kerékpárút mentén. A kivitelezést a szekszárdi Köz-Meg-Vill Kft. végezte. Szekszárdon 2014-ben 700 millió forintos, európai uniós támogatású projekt keretében több mint 4000 hagyományos lámpatestet cseréltek ledes világításra. A tervek szerint 2018-ra a város teljes területén kiépítik a közvilágítást – mondta a polgármester.

A korszerűbb technológiával mintegy felére csökkent a közvilágítás költsége a városban; a korábbi évek 90 millió forintos költsége helyett tavaly 46 millió forintba került a hálózat üzemeltetése.

Forrás: MTI

 

Beküldve:

Véradásra hív a Vöröskereszt

Adj vért és ments meg három életet
Adj vért! – Minden csepp számít!

A tartós hideg és a megfázásos megbetegedések miatt a vártnál kevesebben adtak vért január első két hetében, ezért mindenkit véradásra kér a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat.

A Magyar Vöröskeresztnek naponta 1800 véradót kell toboroznia ahhoz, hogy a kórházi ellátáshoz szükséges vérmennyiség rendelkezésre álljon. A szervezet MTI-hez kedden eljuttatott közleményében arra kértek mindenkit, aki egészségesnek érzi magát, hogy vegyen részt a januárban országszerte szervezendő 447 véradás valamelyikén.

A véradások helyszíne és időpontja megtekinthető a Adj vért! – Véradások oldalon vagy a Véradás-Vöröskereszt nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazáson keresztül. Véradásra az Országos Vérellátó Szolgálat intézményeiben is van lehetőség, ezek listája a OVSZ oldalon található.

Forrás: MTI

Beküldve:

Feltöltős SIM-kártyák adategyeztetése

Július 1-jén megszűnnek azok a feltöltős SIM-kártyás mobiltelefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződések, amelyekről nem nyilatkoznak az előfizetők – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) rendeletéből, amely szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet szerint a szolgáltató köteles értesíteni az előfizetőt az évenkénti adategyeztetés, valamint a személyazonosságot igazoló ellenőrzés érdekében. A személyazonosságot igazoló ellenőrzést a szolgáltató az előfizetői szerződés megkötését megelőzően, vagy már megkötött előfizetői szerződés esetén adategyeztetés érdekében az előfizető által megadott adatok alapján végzi el. Ha a szerződő előfizető nem rendelkezik a személyazonosság igazolására alkalmas, magyar hatóság által kibocsátott okmánnyal, a szolgáltató a szerződő fél által személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján végzi el az ellenőrzést. A jogszabály szerint a szolgáltató egy előfizetővel legfeljebb 10, egy üzleti előfizetővel 50 feltöltőkártyás szerződést köthet és tarthat fenn egyszerre és egy feltöltős SIM-kártya szerződés csak egy előfizetői hívószámra vonatkozhat.

A rendelet szerint a szolgáltató legalább két alkalommal köteles értesíteni az előfizetőt, hogy 2017. július 1-jén megszűnik azon feltöltős SIM-kártyás telefon-szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése, amelyről nem nyilatkozik. Amennyiben pedig az előfizető egyáltalán nem nyilatkozik, valamennyi előre fizetett díjú mobiltelefon szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződése megszűnik 2017. július 1-jén. A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Az Országgyűlés tavaly november 22-i ülésén fogadta el az elektronikus hírközlésről szóló törvényt is módosító javaslatot a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok szigorításáról. Karl Károly, az NMHH hírközlésfelügyeleti főosztályvezetője korábban elmondta, körülbelül 4,8 millió előre fizetett díjú mobilszerződést tart számon a hatóság, ebből azonban nem mind mobiltelefonra vonatkozik, egy részük pedig valószínűleg alvó (inaktív) szerződés, illetve előfordulhat, hogy több szerződés van egy ügyfél nevén.

Forrás: MTI