Árképzés a marketingben

Az árképzés meghatározza azt az értéket, amelyet a termelő, az áruk és szolgáltatások cseréje során kap. Egyszerűen, az árazási módszert alkalmazzák a termelő ajánlatainak, árának a meghatározására, mind a termelő, mind a vevő szempontjából.

Minden üzlet elsődleges célja a profitszerzés, és ugyanez valósítható meg a cégek által alkalmazott árképzési módszerekkel. A termék vagy szolgáltatás árának meghatározásakor a következő szempontokat kell szem előtt tartani, egyrészt a termék / szolgáltatás jellegét, másrészt a hasonló termék / szolgáltatás árát a piacon. További szempont a célközönség, azaz akik számára készül a termék (magas, közepes vagy alacsonyabb osztályú).

A gyártási költségek, nevezetesen munkaerőköltség, nyersanyagköltség, gépköltség, készlet, tranzitköltség stb. Külső tényezők, például gazdaság, kormányzati politikák, jogi kérdések stb.

Árképzési célok közé tartozik, az egyszer kitűzött cél amely, megadja az utat az üzletnek, azaz hogy milyen irányba halad. Az alábbiakban az árképzési célok tisztázzák azt a célt, amelyre a vállalkozás létezik. Egyrészről a túlélés, ugyanis bármely cég legfontosabb árképzési célja az optimális ár meghatározása, amely segíti a terméknek vagy szolgáltatásnak a piaci életben maradását. Mindegyik vállalkozás azzal a kockázattal szembesül, hogy kizárásra kerül a piacról az intenzív verseny, az érett piac vagy az ügyfelek ízlésének és preferenciáinak változása stb. miatt. Így a vállalkozásnak nem kell megállapítania az állandó és változó költségeket fedező árat. A túlélésnek rövid távú célkitűzésnek kell lennie, mihelyt a vállalkozás megkapja a piacot, és törekednie kell a kiegészítő nyereségre. A piacra lépő új cégek ezt a fajta árképzési célt fogadják el. További célkitűzés a jelenlegi nyereség maximalizálása, amely azt jelenti, hogy sok cég megpróbálja a jelenlegi nyereségét maximalizálni azáltal, hogy megbecsüli az áruk és szolgáltatások keresletét és kínálatát a piacon. Az árazást a termék vásárlói igényeinek és az igény kielégítéséhez rendelkezésre álló helyettesítőknek megfelelően végzik. Minél magasabb a kereslet, annál magasabb az ár. Az áruk és szolgáltatások szezonális kínálata és igénye a legjobb példa erre.

A hatalmas piaci részesedés megragadása szintén fontos célkitűzés. Sok cég alacsony árakat számít fel kínálatáért, hogy megszerezze a nagyobb piaci részesedést. Az árat alacsony szinten tartásának oka az, hogy a skálagazdaságból származó megnövekedett árbevétel következik be. A magasabb értékesítési volumen hosszú távon alacsonyabb termelési költségeket és megnövekedett nyereséget eredményez. Ezt az árképzési módszert általában akkor alkalmazzák, ha erős a verseny és az ügyfelek ár érzékenyek. További szempont a piac leépítés, ami azt jelenti, hogy magas árat számítanak fel az innovatív és modern technológiát alkalmazó cégek által kínált termékekre és szolgáltatásokra. Az árakat viszonylag magasan tartják a modern technológia miatt felmerült magas termelési költségek miatt. A mobiltelefonok, az elektronikus modulok a legjobb példák a túlzott árképzésre, amelyeket nagyon magas költségekkel indítanak, és idővel olcsóbbá válnak.

Sok cég az áruk és a szolgáltatások árait az ügyfelek által észlelt minőségnek megfelelően tartja fenn. Általánosságban elmondható, hogy a luxuscikkek magas színvonalú, ízléses képet alkotnak azoknak az ügyfeleknek a gondolataiban, akik hajlandóak magas árakat fizetni. Az olyan luxusautók, mint a BMW, a Mercedes, a Jaguar stb., kiváló minőséget és jó állapotú összképet alkotnak az ügyfelek körében.

Így minden cég végső célja a profitszerzés, és ezért egy termék árát úgy kell meghatározni, hogy szem előtt tartsa a gyártás során felmerülő költségeket, valamint az általa kínált előnyöket, amelyekért az emberek hajlandóak külön fizetni.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.  

(X)
Széchenyi 2020 ESZA